Svájc csatlakozott a Lisszaboni Megállapodás Genfi Szövegéhez

A Svájci Konföderáció kormánya a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, WIPO) főigazgatójánál 2021. augusztus 31-én letétbe helyezte csatlakozási okmányát a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló, 2015. május 20-án Genfben elfogadott szövege (Genfi Szöveg) vonatkozásában. A Genfi Szöveg a Svájci Konföderáció tekintetében 2021. december 1-jén lép hatályba.

Magyarország 2021. június 10-én ratifikálta a Genfi Szöveget, amely hazánk tekintetében 2021. szeptember 10-én lépett hatályba. Hazánk és Svájc mellett eddig Kambodzsa, Elefántcsontpart, Albánia, Szamoa, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, az Európai Unió, Laosz, Franciaország és Omán helyezte letétbe csatlakozási, illetve megerősítő okmányát.

A Lisszaboni Megállapodás 1958-ban azért jött létre, hogy a részes államok termelői más országokban is biztosíthassák eredetmegjelöléseik oltalmát. A megállapodás Genfi Szövegének elfogadásával a tagállamok modernizálták az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmi rendszerét, a Lisszaboni Rendszert. A rendszerhez kormányközi szervezetek is csatlakozhatnak, illetve a földrajzi árujelzők mindkét formájára, az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre is kérhető a nemzetközi lajstromozás. Általánosságban elmondható továbbá, hogy a termelők az új rendszerben hatékonyabb eljárás keretében szerezhetnek nemzetközi oltalmat a jellegzetes, minőségi termékeiket jelölő földrajzi elnevezésekre.